Batiszt Ernő volt a legjobb vásárlónk.

USB-bemenet keletkezett a jobb nagylábujjam tetején, Lang Metropolisa itt fújtat és prüszköl, rettenetes géplények vagyunk, mi is, akik pedig állandóan az érzelmeinkkel játszunk. Mivel az érzelem is adat és tárolni kell, azt a kis USB-bemenetet senki sem spórolhatja ki az álommunkájából.

Hogyhogy nem mérgeződtünk meg? Hogyhogy nem törtek össze a csontjaink?  Hogyhogy nem zuhantunk le? Hogyhogy nem öltek  meg? És mi ez a hihetetlen magabiztosság, amivel kilépünk az ajtón?

Még szerencse, hogy létezik egy bizonyos embertípus.

LOMHA, KESERŰ MUNKAERŐT KERESÜNK,

rossz felfogással

nagy pénzigénnyel

háborgó lélekkel.

Jelentkezni munkaidőben az alábbi számon lehet:

A feketénél. Az viszont a nép tévedése, hogy a dekadencia a saját füstnél kezdődik. Nem dohányzom, soha nem dohányoztam, bárki, aki cigarettát vélt látni a kezemben valaha, téved. De esküszöm az élő Istenre, sötét a lelkem és a bensőmben születésem óta pusztító vihar tombol.

A belső feszültség egyébként a szuicid hajlamok hiányából táplálkozik, az én ars poetikám - viharral élni csendesen - rettenetes, látványtalan, kínos.

Kirúgtak.

Ambivalens érzés repülni a koncentrációs táborból. Úgy érzem egyébként, most állt vissza a világ rendje. Génjeimet a külvilágban szeretettel ajánlom azoknak, akik az emberkereskedelmen kívül képzelik el az életüket, továbbá fejlettebb a humorérzékük, mint a kápóknak.

Ezalatt a két nap alatt egyébként tanultam két új angol szót, beázott a cipőm, izmosodott a vádlim, ettem egy könnyű krumplipürét, végigmértem a tizennégy éves büfésfiút és megtanultam 35-ig számolni.

Ne sajnálj, irigyelj!

Nem tudok mást modani, min

Nem vagyok az összeesküvés-elméletek híve, de  szerintem már szervezik a következőt. Az évről évre visszatérő szeptemberi válságszéria ellenérzéseket ébreszt bennem. Hogy nem is a rettegés tengelyén zajlik minden, hanem a rettegésben tartásén.

Gazdasági válság, világjárvány, biztos erre a szeptemberre is mélyül már a következő gödör. Amíg mi rettegünk, valahol talán nyugalom van. Buddhában, Jézus Krisztusban és a gyógyszergyárakban.

És azt is szeretném még kérdezni: miért szerepel az angol színészek neve mellett, hogy TBC? Ugye nem betegek?

Segítség, segítség!

Felvettek a koncentrációs táborba. Reggeli menet: érkezés, a foglyok aláírják a joglemondót, megkapják az ételt, mennek a sminkbe. Jobb, ha gyorsan megeszik az ételt, nehogy valamelyik elájuljon, miközben forog a  nyersanyag. Rögtön ott a vécé is, később ne nagyon rohangáljanak szét. Vécé után betereljük őket a várakozó tartályba és ki se engedjük, amíg az elsőasszisztens azt nem mondja: most. Aki megszólal vagy ételt visz a szettbe, kiverik a fogát. Fényképezni tilos.