Megyünk a Golgotá Ostravába. A 70-es években Eduard Foltýn polgármestersége alatt új területrendezést készítettek, felépültek a svinovi és frýdlanti hidak, felépül a kerületi kórház Porubán. Bedřich Lipina, a rendszerváltozás előtti utolsó polgármester kibővítette a villanytelepet Třebovicén és elkezdte a központi víztisztító építését Přívoz városrészben és a kunčicei hulladékfeldolgozót. Na, itt áll az ostravai operaház, oda megyünk egy kis biedermeier örömködésért.

Akkor éppen, amikor megmutatnám Neki a Cinetripet.

Ma lenne  száz éves a Nagypapa. '99-ben halt meg, 90 évesen, '09-ben született. Hallgatag, introvertált belgyógyász.  Mester Ákost szerette, meg Adyt a pad alatt. Az édesanyja grízes tésztáját és a legkisebb Vali nővérét. A Valit, a Lilit, az Olgát - az Ellát talán nem annyira, mert ő életben maradt. Az első felesége meg a nővérei eltűntek mellőle.   Nagypapának problémái voltak a gyomrával. "Egyél!" Így kínált, amikor vendég jött, nem értett a vendégek nyelvén. Két marékkal pakolta  tányérukra a sósrudat. Jó diagnoszta, barbár házigazda. Örökké elégedetlen. A második felesége a nagyanyám, békeidőkben ő is eltűnt. Nagyanyám rántottája száraz neki, sokallja a húst és tízkor kikapcsolja a tévét. Nem mesél Auschwitzról. Fázós, rettenetesen fázik a pepita házikabátjában. Nyáron leveszi a házikabátot, le a kardigánt, egyetlen garbóban ül ki a napra. Szép, magas ember, még hajlott korában is borzasztó humorral. '84-es kártyanaptárt ajándékoz '95-ben. Nem ért az ünnepeltek nyelvén. Nem ért senkinek a nyelvén, csak latinul, viszonya az emberekkel szemérmes és tudományos - felmérhetetlen. Én nem értem.