Ki-ki hozza magával a Wg-be a hazait, ki téliszalámit, ki jakvajat. De mind az otthoni állatkert édes illatát árasztja.

Meg kell zabálni a franciákat, amikor németül / angolul / idegen nyelven próbálnak megszólalni.

Is bin ein Berliner. Is möste einen Und. Und iszt zűsz.

Ahh, francőzissen sind auss zűsz. Persze a magyarok is imádnivalók, a maguk orosz akcentusával.

Még csak most kezdődik.

Tegnap Neuköllnben felvételiztem az első Wohngemeinschaftba, a politológus, a filozófus, a színpadtechnikus és a dizájner bírált el. Nyelvi kompetenciámat közepesnél jobbra értékelték, testalkatom a háziak szemében megfelelőnek bizonyult. Életkorom  kielégítő. "Tartózkodása időtartama bizonytalan.  WG-ben nem élt még, félő, hogy esti meséért fog majd jelentkezni, vagy kopogtat a közös uzsonnáért. Akcentusa: orosz ."

Még fel sem álltam, amikor becsengetett a nyúlszájú osztrák fordítónő, aki folyékonyan beszélt németül, milyen igazságtalan is ez az egész.

A játszótérre a hátsó kapun is be lehetett jutni.

Még mindig nincs lakásom.

Ma véres kézzel mentem számlát nyitni.

Csoda, hogy Bálint szeret.

Bálint ma egy kerti mulatságra ment Magyarországon.

Magyarországon egy magyarnak könnyű kerti mulatságba eljutnia.

Logisztikai útvesztőbe kerültem, a létfenntartás szintjei, hosszú- és rövid távú befektetések között kell választanom. 

A barátom tizenéves, de bölcsebb, mint mi.

Ha reggel fél 10-kor, nyitásra megyek a Spar Kassé-ba, nem érek 10-re Potsdamba.

Még mindig magyarul beszélek.

30 euróm van hétfőig.

Kirúgtak a lakásból.

Dolgoznom kell.