a társadalom prüdériája, karcok a karomon
az elfojtás kultúrája
vasárnap
ha nyugodtnak kell lenni, majd nyugodt is leszek
addig karcolok, menetelek
Szólj hozzá!
MINDEZT NEM ÁLMODOM. EZ LENNE A
V A L Ó S Á G
.
A hajókabinban kettesben Andrissal, akinek sokáig nem volt neve, aki egy héten belül most rúgott ki másodszor. Az orrom sarkában fehér por, a férfi vécéből otrombán kizavarnak, az arcomon vérfoltok elkenve, a karomon vágás nyomok. Hogy jutottam idáig, 2008?
Eddig ugye borsószemekről szólt az életem, a konyha metafizikájáról, háláról és félelemről (köszönöm, Uram, hogy enni adtál nekem / Uram, ugye véget ér ez a sötét éjszaka?), mostanra pszichothriller, hatásvadász, ócska szar, el se hinném, ha nem az enyém lenne.