És szép, erős kezével a csúnya lány dereka alatt megpendíti a csúnya lány szép  fehér bugyiját, atlaszselymet. És az én szüleim ágya szélén ülnek, és az én kenyerem eszik. És a csúnya lány  természetességgel létezik - ki csodálkozik azon, ha ő kapja a nem széthasadt életet. Észre sem veszi, jól áll neki az atlaszselyem bugyi, nekem mindig nézelődnöm, mások ágya szélén ülnöm kell, de én is vágyódom egy szebb, egy boldogabb, egy eljövendő fehérnemű után.