- Ez az ember valószínűleg pszichopata.

- Nem, szerintem ő normális, én vagyok a beteg. És ha szerencsém van, ő ezt majd izgalmasnak találja. Úgy vettem észre, mindig jól kiszagolja, mi a divat, és ha éppen betegnek lenni divat, akkor még az is lehet, hogy felkarol és sztárt csinál belőlem - aztán majd el akarja tanulni tőlem.

- Valami nem stimmel ennek az embernek az értékrendjével.

- Dehogy! Csak sikeres stratéga. Meg hozzátartozik, hogy maga mindent rajtam átszűrve hallgat meg. Az őrület innen jön, az ő trendérzékenységével nincs semmi probléma.

- Igaz.

- Pár blöff, és máris meggyőztem, hogy nem vagyok normális? Ezért járok ide? Bármikor igazam lehet! Meg tudom győzni bármiről! Nincsenek valahol normák arra vonatkozóan, hogy adott interakcióban kinek lehet igaza? Tényleg minden csak a retorikai teljesítményemen múlik? De hát ez veszélyes! Hova menjek megnyugtatásért? Kinek mondjam el, hogy ez az ember egy pszichopata?