A NAGY SZILVESZTERLAJSTROM #9

 

1999-2000

Az ezredforduló. Nem sokkal Szilveszter előtt láttam egy spanyol fimet, ami az ezredforduló éjszakáját jövendölte meg: egy család nem ér oda a vendégségbe, mert jeges az út, egy nő  taxiban szül.

Nálunk van a találkozó, Mikit leköpi a vécétartály, nadrágteregetéssel kezdjük az estét. Aztán egy agglomerációs palotában folytatjuk, ahol állítólag enni, inni és speedezni is lehet, három szinten. Ezek a javak nem tartanak vissza, hamarosan elhagyjuk a házat, mert a társaság csak pár fős, idegen és rossz. Ágival és Eszterrel Budaörsre megyünk (de miért?), hogy egy csárdában ellenszenves részeg idegenekkel megigyunk pár teqilát. Vágyak, képzetek,  remények és a proletár valóság összecsapása.  Fejlődik a realitásérzékünk. Az éjfél egy budaörsi buszmegállóban ér minket, koccintás a pofazacskókkal, méltó hommage  a spanyol filmnek.

Bebuszozunk a városba és hajnalban meghívjuk hozzánk a Pákit, az Annát meg az Áront, meg a Bercit is talán. Kicsit szívunk, bennük pár órája lsd dolgozik, de ez nem megy szembe a közösségi szelemmel, hozzánk különben is gyakran járnak fel vendégek hallucinálni.

Szóval mégis jól sikerült a Szilveszter. Mégpedig azért, mert már van mobiltelefon.