Hazajövök, a tükörben egy másik embert látok. Üde. Úgy nézek ki, mint akit megdicsértek.

Az egész-arc szinte brutális és tolakodó, amikor ilyen régen megszoktuk a fél-arcot, az enigmatikus szempárokat, felhős homlokokat, érzékeny, szembe hulló tincseket. És a csőröket. Az is egyénre szabott, így mindenkit a csőre alapján ítélünk meg, a fekete vagy fehér csőre fél-arcba illeszkedése alapján. Kinek mi a formavilága. Vannak kacsacsőrök és gólyacsőrök, laposak, hegyesek, háromszögletűek és trapéz szerűek.

A csőr alatt egy új világ tárul fel. Minden napra jut egy meglepetés, ha az ember olyan helyen dolgozik, ahol 2020-ban vagy annál később kezdett és még nem látta a munkatársait csőr nélkül. 

Nem szegényembernek való az ételallergia.

Életem méltatlan tranzakciók sorozatáról méltó tranzakciók sorozatára cserélném.