A forgatagban véletlenül találkozunk Philippe-pel, sehogy nem megy ki a fejemből, minél jelentéktelenebb, annál jobban beépül. Haszontalan, sőt, káros, de jön felém. Nem vesz észre, én indulok hozzá, szilánkokon. Hallod, Philippe? Splinter. Kicsi, éles üvegszőnyegen, vérző ujjal, mert valamiért az sérül meg.